A LÉZERES SZEMMŰTÉT ÁRAK ÉS ÉRTÉKÜK MEGHATÁROZÁSA A MŰSZAKI TARTALOM ALAPJÁN

A LÉZERES SZEMMŰTÉT ÁRAK ÉS ÉRTÉKÜK MEGHATÁROZÁSA A MŰSZAKI TARTALOM ALAPJÁNAz első lézeres látásjavító műtéti tipus, ami már több mint 20 éves sikeres múltra tekint vissza, az ún. PRK eljárás. A PRK egy a szem felszínén történő műtét, csekély műszaki igénnyel, végzéséhez csupán egy lézer szükséges, amely meglehetősen széles skálán mozoghat korát, műszaki színvonalát, állapotát, megbízhatóságát, de főleg a vele elérhető orvosi eredményt tekintve.
A lézerek műszaki fejlődése meglehetősen gyors volt, az egymással versengő gyártók valóban egyre jobb készülékeket állítanak elő, tehát egy régi és egy új lézer által nyújtott műtéti eredmény, biztonság, szövődménymentesség lényegesen eltér egymástól. A lézerek fejlődése ugyanolyan gyors, mint a számítástechnikáé, gondoljunk csak bele, mit tudtak 20 éve az első, monokróm asztali számítógépek és mit tud ma egy laptop.

A RÉGMÚLT:

PRK végzésére az eljárás felfedezésekor, majd elterjedésekor a 90-es években átalakított ipari lézereket használtak. Ez volt az első generáció. Ilyen lézerrel operáltak hazánkban először Szegeden a Forrás klinika azóta megszűnt szemészeti lézerklinikáján. Mára ezek az átalakított ipari lézerek a legjobb esetben is 15-20 éves készülékek, ipari műemlékek. Teljesen alkalmatlanok arra, hogy a mai kor követelményeinek megfelelő kezeléseket lehessen rajtuk végezni. Piaci értékük nulla, ilyen lézereket, ezekhez alkatrészeket vásárolni már sehol a világon nem lehet. Joggal gondolhatnánk, hogy ilyen lézer nem is működik már sehol, csak esetleg valamilyen távoli, szegény afrikai országban. De nem, hazánkban két lézerklinika is ilyen berendezést alkalmaz, nevezetesen Pécsen és Nyíregyházán. Az ilyen teljesen elavult lézerekkel végzett szemműtétek ár-érték viszonyának vizsgálata értelmetlen, mert ha az ár nulla lenne, akkor sem szabadna elvégeztetni ilyen berendezéssel lézeres szemműtétet.

A MÚLT:

A következő, második generációban már valóban orvosi célra kifejlesztett lézerkészülékek jelentek meg. Ezek voltak a pásztázó lézerek. Ilyen lézer már nem működik Magyarországon, az egyik első hazai lézerklinika, a Sasszemklinika szerezte be az elsőt és használt ilyet talán 1999-ig, de lehet, hogy valamivel tovább is.
Ez után jelentek meg az ún. repülőpontos lézerek, a harmadik generáció, melyek elvükben már hasonlítottak a ma használatos korszerű készülékekhez. Ezeket az első repülőpontos lézereket már nem gyártják sehol a világon, ezekhez eredeti alkatrészt sem lehet már beszerezni, a gyártók megszüntetik a műszaki támogatást. Az előbbiek alapján sejthetjük, hogy ilyet is találunk hazánkban, ilyen lézert szerzett be nem rég a Miskolcon működő Santa Lucia egészségcentrum.
Itt is eltekintenék az ár-érték vizsgálatától. Ugyan a helyzet nem annyira rossz, mint a pécsi és a nyíregyházi lézerek esetén, mégis úgy gondolom nincs az az eset, amikor egy már műszaki támogatás hiányában működő lézerre lenne érdemes bíznunk szemünk világát, még akkor sem, ha viszonylag olcsón megkaphatjuk a lézeres műtétet.

A JELEN:

Jelenleg /2016-ban/ a szolgáltatók többsége egy nagyságrenddel korszerűbb berendezéssel rendelkezik. Ezek a mai negyedik generációs, korszerű repülőpontos szemészeti lézerek, melyek között valójában nincs érdemi különbség. Minden szolgáltató természetesen a sajátját nevezi a legkorszerűbbnek, de a műszaki tartalom jellemzően azonos. Ilyen korszerű lézert használ az összes budapesti szemészeti klinika és a Győrött, illetve Szegeden működő lézerklinika szintén. (A Sasszemklinika a közelmúltban szerzett be egy lézert, amit ők 5. generációsnak nevezeznek, mert a szemkövető algoritmusa valamivel többet tud, mint a többieké és alkalmas a No-Touch PRK-ra. Szerintem ez nem nevezhető igazi 5. generációnak, ezért a Sasszemklinika lézerét is negyedik generációsnak tekintem az elemzésben.)
Ezeknél a klinikáknál tehát ha csak a lézert vennénk tekintetbe az ár/érték viszonyt egyértelműen az ár határozná meg, mert az érték a lézer oldalról nagyjából azonos, bármit is állítanak a szolgáltatók. A többi, nem negyedik generációs lézerrel dolgozó vidéki klinika ár/érték viszonya nem elemezhető, mivel az általuk végzett kezelés értéke az óriási műszaki lemaradás miatt minimális.

Ha csak a műszaki tartalomra koncentrálunk, a később vizsgálandó orvosi szolgáltatásra egyelőre nem, akkor gondolhatnánk azt, ha minden negyedik generációs lézer egyforma, akkor oda kell menni, ahol olcsóbban megkapjuk a szolgáltatást. Sajnos ez nem így van. A műszaki tartalom kérdése nem vizsgálható csupán arról az oldalról, hogy a szolgáltatók által használt vizsgálóeszközök és lézerberendezések milyen műszaki tartalommal bírtak, amikor kikerültek a gyárból. Ugyanis nagyon nem mindegy, milyen állapotban vásárolják meg őket, és hogy mi történik velük, miután bekerülnek egy klinikára. Magyarországon semmilyen hatóság nem ellenőrzi, hogy az egyes klinikák milyen korú, milyen műszaki állapotú lézert vásárolnak, azt meg végképp nem, hogy szervízelik őket.
A bonyolult vizsgálóeszközöket és a lézereket ugyanolyan elvek szerint kell/ene/ szervízelni, mint a repülőgépeket. A repülőgépeken sem akkor kerül sor egy alkatrész cseréjére, ha elromlik, mert akkor már rég késő, leesik a repülő. Az orvosi lézerek szervize is így kellene hogy működjön, de ez persze igen drága. Sokkal olcsóbb megvárni míg egy alkatrész elromlik és utána cserélni. De a hibás alkatrész addig számos rossz eredményű kezelést okozhat.

Az is előfordulhat, hogy egy klinika megvesz egy lepusztult állapotú, nyugaton kiselejtezésre ítélt lézert, annyit költ a szervizére, amennyit minimálisan muszáj és űrtechnológiaként hirdeti. Az vásárló meg honnan is sejtené, hogy egy rég nem gyártott, talán nem is működő lézerrel bemutatott marketing trükk áldozatává vált. Sajnos erre is van példa Budapesten.

Hogyan kerülhetjük el azt, hogy egy lepusztult, szervízeletlen, korszerűtlen lézerrel operálják a szemünket?

Sohasem fogjuk megtudni, hogy a magyar szolgáltatók betartják-e a lézerek szervízelésére vonatkozó előírásokat, ellenőrizni meg a kutya se ellenőrzi. Két adat van, amiből következtetést vonhatunk le, az egyik nem meglepő módon a kezelés ára, a másik az adott klinika forgalma.

A csúcstechnologiájú lézereket újonnan a világon mindenütt ugyanazon az áron lehet kapni és ez az ár meglehetősen magas, 100-200 millió forintos nagyságrendű. A gyártók sem a lézert, sem a szervízét nem adják olcsóbban, azért mert Magyarországra vásárolják a gépet. A lézerkezelések önköltségi árának igen magas százalékát teszi ki a gép-amortizáció és a szervízköltség, az orvosi munka díja százalékosan igen alacsony, különösen azokban az intézményekben, ahol kevés műtét történik.
Ha megvizsgáljuk a külföldi és hazai lézeres szemműtét árakat, azt találjuk, hogy a nyugati ár 30-100 %-al magasabb PRK vonatkozásában a szemműtét 200-300 ezer Forintnak megfelelő összegbe kerül. LASIK, FEMTO vonatkozásában a magyar ár duplája, 500 ezer Ft. környékén mozog az ár. Tehát itthon az ár már eleve nyomott a kisebb fizetőképes kereslet okán, pedig az önköltség alig alacsonyabb, csak annyival, amennyivel az orvosi és asszisztensi fizetések alacsonyabbak. Ezért azokban az intézményekben, ahol kevés műtét történik, az egy műtétre eső költség nagyon magas, míg a sok műtétet végző klinikák egy kezelésre eső önköltsége egyre alacsonyabb, minél több műtétet végeznek.

Tehát az alacsony forgalmú klinikák, ha nem akarnak veszteségesek lenni, két helyen tudnak spórolni: használt lézert vesznek olcsón, és csak annyit költenek a szervízre, amennyit feltétlenül muszáj.

Fentiek alapján két iránymutató adatunk lehet, ha meg szeretnénk tudni, valójában milyen műszaki színvonalú és állapotú lézerre bízzuk a szemünk világát.

Az egyik a klinika forgalma, hiszen minél nagyobb a klinika, annál inkább megengedheti magának a drága berendezést és a rendes szervízt.

A másik az ár, a magasabb ár lehetővé teszi, de nem garantálja, hogy az adott klinika beszerezze és fenntartsa a megfelelő színvonalú berendezéseket.

Ha azt tapasztaljuk, hogy egy alacsony forgalmú klinika nagy árengedményt kínál, mindenképp fel kell merüljön bennünk, hogy vajon minek rovására teszi az engedményt. Persze gondolhatjuk jóhiszeműen azt, hogy a piacszerzés céljából mond le a nyereségéről, önköltségi áron, sőt ideig-óráig akár az alatt is dolgozik. Lehet. Az viszont, hogy 20-30 %-os árengedményt kínáljon valaki egy telített, tehát igen limitált nyereségtartalmú piacon elég nehezen képzelhető el úgy, hogy közben semmilyen módon nem csökkenti a működési költségeit, akár a minőség rovására is.

Itthon is megjelentek a fapados klinikák, árengedményes csomagokat kínálva. Ezek közül az egyiknek nincs is saját lézere, úgy bérli egy másik klinikától. A másik egy 10 éves, már nem gyártott, elavult lézert hirdet űrtechnológiaként, ugyanakkor LASIK műtétet végez OPTILASIK néven, mit sem törődve azzal, hogy a LASIK veszélyes, elavult technika a PRK és a FEMTO is lényegesen biztonságosabb eljárás.

Ár/érték szempontjából tehát az árengedménnyel kínált beavatkozás persze mindig kívánatosabbnak látszik, de komoly kockázata van annak, hogy akár súlyosan is megfizethetjük az olcsó beavatkozás árát. Egy márkás mobiltelefon esetében nyugodtan választhatjuk az árengedménnyel kínáltat, mert az minden árfekvésben ugyanaz a telefon, hacsak nem hamisítvány. Orvosi beavatkozás esetében sajnos nem ez a helyzet, az olcsóbb termék ugyanazon a néven lényegesen rosszabb minőséget takarhat. Mobil esetén ha mégis tévedtünk, vehetünk másikat, de a szemünket talán nem érdemes árengedmény érdekében kockáztatnunk. Ezek az árengedmények általában nem is valódiak, először felárazzák a terméket, hogy legyen miből csábító árengedményt adni.

Ha a műszaki tartalom alapján kívánunk klinikát választani, akkor a nagy forgalmú budapesti klinikák közül érdemes választanunk, messze elkerülve a fapadosakat. A vidékiek eleve nehéz helyzetben vannak az alacsony forgalom okán. A vidékiek közül csak a győri klinika anyagi helyzete látszik olyannak, hogy megengedheti magának a rendszeres szervízt, a jó minőségű lézerek beszerzését, hála a nyugati egészségturizmusnak és az erre alapozható premium áraknak. Itt az ár magas volta ront az ár/érték arányon, de legalább a műszaki tartalom rendben lehet.
Ha tekintetbe kívánjuk venni az orvosi szolgáltatás minőségét is, ezt a részt érdemes elolvasni.
Ha pedig arra vagyunk kíváncsiak, hogy az egyes klinikák által alkalmazott műtéti eljárások milyen hozzá adott értéket nyújtanak még, akkor ezt a részt is érdemes elolvasni.